Én vagyok a karácsonyi őrület célpontja. Hozom a papírformát: engem már novemberben megbabonáznak a karácsonyi dalok, az illatok, a fények. Hetek óta énekelem a kiskarácsony, nagykarácsonyt. Elővettem a karácsonyi témájú könyveket is.
Mindegyikben más az ünnep menete. Persze, tudom, nincs egy egységes karácsonyi forgatókönyv az életben sem. A barátnőméknél például az angyal hozza a feldíszített fát, mi a gyerekkel együtt választjuk ki és díszítjük fel a fát. Valaki este ajándékoz, van, aki reggel találja meg a csomagokat a fa alatt. És mindezeken túli szokások is visszaköszönnek a mesékben.
Arra gondoltam, bemutatok pár karácsonyi könyvet, úgy, hogy lássátok, melyik könyvben mire számíthattok. :)
Elsőként jöjjön A medve, aki a karácsonyfában lakott.
Röviden: imádom.
Amikor gyerekek voltunk, elmentünk anyuval otthonról. Tapostunk a térdig érő hóban, amíg apánk feldíszítette a fát és alá tette az ajándékokat. Mikor hazaértünk, a huzat meglebegtette a függönyt a nappaliban.
— Most ment el a Jézuska — mondta apánk, és mi izgatottan szaladtunk ki az erkélyre, hátha látjuk még. Akkor, ott csoda költözött a nappalinkba. Ez a jó a gyerekkorban, hogy a csoda mindenhol ott van. Karácsonykor meg pláne!
Szerintem ez a mese csodát varázsol az otthonokba. Szürreális — olvasom az enyhe kritikának szánt véleményeket itt-ott. Szerintem ilyen egy jó mese: szürreális. Vagyis valóságon túli. És mégis valóságos: meghitt képeivel felidézte bennem gyerekkorom karácsonyait. A favásárlással — együtt veszi meg apa és lánya —, a fadíszítéssel — együtt díszítik —, csíptetős gyertyákkal a fán — ez a nagyszüleinknél volt szokás, a kis haranggal, az énekléssel.
Olyan szépen, karöltve állja körül azt a nagy fát a valóság és a valóságon túli!
Agócs Írisz illusztrációi pedig csilingelnek a kis haranggal — micsoda képzavar.
Tüneményes ez a mese! Ajánlom gyerekeknek, apukáknak, anyukáknak, nagyszülőknek. Bárkinek, aki szeretne egy kis csodát a nappalijába, aki szerint rendben van, ha egy medve van a karácsonyfában.